Betűkirakó

Van egy téma, ami többek között a városban járva a képen látható feliratról szokott eszembe jutni, de felmerülhet gyakran más helyen is, főleg az interneten. Így történt például ebben a fórum témában is. A kérdés pedig nem más, mint az, hogy milyen nyelven vagy milyen betűvel is van írva egy adott szöveg? Amikor arra haladva kibámulok a villamosból a Podmaniczky utcánál, én mindig ezt olvasom: ZORVÁSZ. Utána percekig kell gondolkodnom minden alkalommal, mire rájövök, hogy ez miért nem jó, túl azon, hogy nyilván nem ezt akarták kiírni. Hát persze, az R betű - az latin. Nekem valahogy mégis átsiklik felette a szemem és a Σ miatt az egész szót "görögül" olvasom ki. Ekkor aztán mindig levonom a tanulságot, hogy nem szabad görög és latin betűket keverni, legalábbis egy szón belül nem. De akkor hogyan írjuk? Hát először is, mondjuk, hogy akár így is, mert talán a célnak megfelel ez a ZORBAΣ felirat, de ha épp nem akarunk ilyen mély marketinget vinni a kis szövegünkbe, akkor nem árt, ha elhatározzuk magunkat és lecövekelünk valmelyik nyelvnél és annak betűkészleténél.

Ha görögül írunk, akkor az okozhat problémát, hogy van a szövegünkben egy idegen szó vagy név, esetleg nincs a billentyűzetünkön görög karakter. Erről a problémáról reményeim szerint egy következő írásban olvashattok. Míg ha nem görög szövegkörnyezetben vagyunk (pl. Jókai utca :), akkor meg kell oldanunk, hogy a helyi fogyasztók is el tudjanak olvasni egy-egy görög nevet. Érdekes módon ilyen eset a görög útlevélé, ahol a latin betűs átírást szabványosították is. És ez a lényeg: a közmegegyezés - bár az útlevélnél azt hiszem, nem volt demokrácia, döntött az állam és kész, de ezt legalább egyértelműen közölték. Nekünk is ezt kell tennünk, ha hosszasan alkalmazunk valamilyen átírást. Nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy mit tartottunk szem előtt: hagyományt, írásképet vagy kiejtést.

A példánknál maradva meg kell hagyni, hogy a B-t meg kellett hagyni. Vajon hány magyar anyanyelvű fogná fel, hogy az MΠ (netán MP) az a görögben a B(éla) hangot jelöli? A szigma meg úgy kellett a végére, mint a salátára az oregánó, de valójában ide a SZ(alonna) hang jelölésére az S vagy SZ betűk felelnének meg. Ezen sokan szeretnek vitatkozni, hogy melyik, de szerintem itt is csak az számít, hogy egy adott helyen mit adunk meg előzetesen, azaz mit fogadtatunk el az olvasóval. Az persze világos, hogy átlépve kis országunk határait a SZ értelmezhetetlenné válik, de magyar nyelvi közegben teljesen rendben van. A S betűs jelölést pedig, ha anglofóbok vagyunk, tekinthetjük latinos átírásnak is és nem is tévedünk vele igazán, bár tudjuk, hogy korunk lingua franca-ja az angol. Egyébként magam is szívesebben írom át S betűvel a szigmát, de szerencsére νεκεμ ωαν γ0ρ0γ νζελω a klaviatúrámon és haszálom is amikor kell, upsz... na most szólj hozzá!

... és elkezdődött az iskola

A napokban osztott meg velem Padlizsán egy levelet, amit egy görögországi tanár terjesztett ismerősei között, én pedig bátorkodom részlegesen és név nélkül publikálni. Az egész levél amolyan egy szuszra megírt dörgedelem, mégis jól és választékosan megfogalmazva, ezért is találtam alkalmasnak arra, hogy hivatkozásként szolgáljon itt nekünk. A vége már elég erős és amivel most foglalkoznék belőle, az a címe, ezért álljon itt csak az írás első fele, amely kontextusként szolgálhat:

…τα κεφάλια μέσα …

Με νωπές ακόμη τις εικόνες από όμορφες αιγαιοπελαγίτικες παραλίες και την ψυχική ανάταση από τις καλοκαιρινές διακοπές αναλλοίωτη η πρώτη μέρα εργασίας μοιάζει εθιμοτυπική και χαρούμενη, αλλά και με μια μεγάλη περιέργεια να διαπιστώσω αυτό που λέγεται ότι κάτι άλλαξε φέτος .
Πράγματι οι συνάδελφοι τοποθετήθηκαν ήδη στα σχολεία από τέλος Αυγούστου το ίδιο και οι αναπληρωτές και ότι το πρόγραμμα θα δοθεί ολοκληρωμένο στους μαθητές από την πρώτη μέρα …λες να ξεμπλέξαμε τόσο εύκολα με την παθογένεια του συστήματος… τσιμπιέμαι αν ονειρεύομαι …από την άλλη εύχομαι το όνειρο να κρατήσει και μετά την 11η Σεπτεμβρίου …
Οι ενδείξεις όμως διαχρονικά αλλά και φέτος άλλα δείχνουν. Κακή διαχείριση εκπαιδευτικού προσωπικού ( ή αν θέλετε μεροληπτική ) με στρατιές αποσπασμένων με χιλιάδες κενά αλλά και επίσης άλλα τόσα περισσεύματα . Οι χώροι υποδοχής των μαθητών παραμένουν ακόμη αφιλόξενοι και με βασικές ελλείψεις στις υποδομές. Την θέση των περισσότερων σχολικών βιβλίων θα πάρουν αυτά των γνωστών εκδοτικών οίκων.

Nos én úgy éreztem, a tanár úr tapasztalatból ír és komolyan gondolja, mégsem választott hivatalos címet/címzést az írásnak. Persze nem is küldte el (?) hivatalos helyre. A "τα κεφάλια μέσα", amit felhasznált, egy újabban elterjedt kifejezés, melyet mi nem nagyon ismerünk-használunk. Fel is merül a kérdés: honnan és hova húzzuk be a fejünket? Talán a pincébe lefelé menet? Bevallom, nekem elsőre a vonatablakokban többnyelven olvasható felirat jutott eszembe ti. kihajolni tilos. De ez félrevezetne minket, ugyanis a görög nem akkora vasutas nemzet, mint a magyar. Viszont a házaik ablakai az utcára néznek szinte mindig, akárcsak maguk az emberek. Innen kell tehát (szerintem) visszabújni saját vackunkba, midőn elhangzik eme "parancs". Persze ez önmagában lehetne pl. a "κάθε κατεργάρης στον πάγκο του" is. Amitől ez a szólás más, az talán egyrészt a könnyedsége az iméntihez képest, másrészt viszont az, hogy úgy tűnik ezek a fejek alapból kint vannak és ezért kell őket beparancsolni. Ha megnézzük, mikor használják, rögtön meg is fejthetjük a relációt. A görögöknek természetes, hogy kint legyenek (να βγαίνουν έξω) esténként ill. akár egész nyáron. Az iskolásoknak, pedagógusoknak ráadásul jó hosszú nyári szünet jut. Ez az, ami után mindenkinek vissza kell térnie a hétköznapokba. Ilyenkor szeptemberben gyakran hallhatjuk tehát ezt a kifejezést Görögország-szerte.
Az iskola nálunk is elkezdődött, akárcsak a halász idény itt a Glosszahalászon, úgyhogy τα κεφάλια μέσα παρακαλώ!
Ha valaki esetleg más megvitani valót is felfedezne a közölt levélrészletben, akkor akár azzal is folytathatjuk legközelebb, ha nem, találok ám más témát!

Vége az olimpiának

Hát elindultunk. Szeretettel köszöntöm a leendő olvasótábort!
Hogy rögtön összekavarjak mindent és mindenkit, egy magyar nyelvi kérdéssel kezdem meg a blogolást. Ez esetleg előfordulhat később is, de mint a profilunkból kitűnik, nem erre esküdött föl lapunk szerzőcsapata. A cím is félrevezető persze, pedig nem kívánunk élni ilyen bulvársajtós megoldásokkal sem, viszont ma tényleg vége az olimpiának és úgy érzem, a pekingi játékok alatt tetőzött és hosszú távon mindennapjainkba is beférkőzött az, amiről most írnék. A sportban hivatkozási pont, másoknak nyaralási, kinek-kinek mindennapi téma lehet az, hogy mondjuk: „Mi történt Athénben?”

Itt a tanító nénik hatásszünetet szoktak tartani és várják a jelentkező kezek erdejét. Hát én várhatom, úgy látszik mégsem alkalmas mindenre az internet, de majd… hozzászóltok. Szóval 2004-ben volt egy olimpia és én azóta hallgatom, hogy hol. Mert én úgy értem, hogy, az Athén egy városnév és nem a játékok aktuális nemzetközi elnevezése, értsd Athens 2004, Beijing 2008, stb. De még ha az is lenne, hogy sikerülhet a médiának elfeledtettni velünk e történelmi város ragozását? Mert a hatást érzem ám sportmentes szövegkörnyezetben is szóban és írásban egyaránt. És akkor most a hőn áhított okfejtés:
A magyarban a vegyes hangrendű szavak toldalékolása változó és elméletben valóban nem egyszerű, de azért itt is léteznek szabályok (az egyik szerint, ha az utolsó szótagban é, i vagy í van, akkor a toldalék általában mély hangrendű – pl. fazékban) ill. itt is építhetünk a hagyományra, azaz ha meghonosodott egy alak, azt használjuk. Idegen tulajdonnevek esetén szintén a magyar nyelvben való ismertség számít, tehát ha úgy tetszik, már megbarátkoztunk egy idegen városnévvel – azt magyaros formában használjuk, - akkor lehet rá alkalmazni a fenti szabályokat, ha nem, akkor sokszor győzhet a magas hangrend, esetünkben a –ben. Kérdés, mikor ismertük meg Athént? 2004-ben? Aki igen, az már eddig sem olvasta a bejegyzést, a többiek emlékezetében gondolom, korábbra datálódik eme kapcsolat kezdete. Lezárva egyszerűen: nem hiszem, hogy újra kellene értelmeznünk egy olyan csodálatos nyelvi és kulturális szabályrendszert, aminek köszönhetően egy szóba többezer évet sűríthetünk: Athénban.
Ha valaki mégis jelentésmegkülönböztető szerepet tulajdonít az Athénben alkalmazásának és/vagy elfogadhatónak véli (hallja), ne habozzon reagálni!